A lapokat és a lapok dobozán lévő, a minőségi osztályra, méretre és színárnyalatra vonatkozó adatokat a burkolási munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. Az esetleges reklamáció jogosságának eldöntéséhez a számla és a dobozokon lévő minőségtanúsító feliratok bemutatása szükséges. (Az olasz burkolólapoknál articolo=áru kódja, vagy neve, scelta=minőségi osztály, tono=színárnyalat, calibro=kaliber).

Pár szó a kerámia burkolólapok osztályozásáról és a szabványokról. Hazánk az EU csatlakozás során csatlakozott az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) és a CEN (Szabvány Harmonizációs Bizottság) munkájához bevezetve a Nyugat-Európában már több éve érvényben lévő EN ISO szabványrendszert. A nevezett új szabvány szerinti osztályozás alapja ugyanúgy a vízfelvétel (E = vízfelvétel tömegszázalékban kifejezve), mint korábban az EN szabványnál, bár a csoportba sorolások kismértékben változtak.

Az UNI EN ISO 10545 kiemelkedő jelentőségű szabvány, mivel tisztázza, hogy milyen mintavételi, mérési módszerrel vizsgálva, a hibás lapok milyen százalékaránya esetén utasítható vissza vagy osztályozható le egy adott burkolólap-szállítmány.

Az általunk egyszerűen csempének, padlólapnak titulált lapok a gyártási technológia alapján a B csoportba, azaz a szárazon sajtolt - más néven préselt kerámiák közé tartoznak. Ezeket a burkolatokat a vízfelvétel alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

• BIII E>10% - falicsempék, 10% feletti vízfelvétellel
• BIIb - 6%<E<=10%, beltéri, általában vörös masszából készült padlóburkolólapok
• BIIa 3%<E<=6% - az ebbe a kategóriába tartozó padlóburkolókat a szabvány fagyállónak minősíti - azzal a kitétellel, ha azt a gyártó tanúsítja
• BIb 0,5%<E<=3% - fagyálló, általában fehér alaptestű padlóburkolók
• B1a E<=0,5% - kőporcelán, kőagyag, vagy ismertebb nevükön gres lapok

A vízfelvétel alapvetően az alapanyag minőségétől, a préselés során alkalmazott nyomástól és az égetés jellemzőitől függ. Nagyvonalakban elmondható, hogy az adott burkolólapot a sajtolás után minél jobban (minél hosszabb ideig és minél magasabb hőfokon) égetik ki, annál tömörebb, homogénebb lesz, úgymond atomizálódik, ezáltal a vízfelvétele is kisebb lesz. A porózusabb magasabb vízfelvételű lapokat falburkolásra használják, vagy alacsonyabb minőségű padlóburkolatokat készítenek belőle.

A magyar viszonyok között - ahol a nagy hőingadozások miatt a burkolatok még a skandináv viszonyoknál is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve -, kizárólag a gres lapok (akár mázas, akár mázatlan kivitelben) alkalmasak tökéletesen kültéri burkolásra, hiszen a lap fagyállósága nem garantálja a burkolat fagyállóságát. A 3 és 6% közötti, a szabvány alapján fagyállónak minősített burkolólapok kültérre burkolva rendre felfagynak, mivel a kültéri burkolatok készítésére vonatkozó előírásokat nagyon kevesen tartják be maradéktalanul. Az ilyen esetek legnagyobb százalékában a burkolási hiba áll a felfagyás hátterében, nem a padlólap minőségi hibája.